Elég!

Mindennek eljön a maga ideje. Ezt gyakran mondjuk, hallgatjuk.
De élő kérdőjelként nézek a tükörbe amikor nem látom a változásomat. Sem külsőleg sem belsőleg.
Akármit teszek, tönkretesz, felemészt és nagyjából... hülyét varázsol belőlem.
Elegem van.
Egy kicsit.
Csak kicsit..
Most kéne erősnek lenni.

...

 Nem találom a helyem. Nem is tudom ki vagyok.
Az egyik pillanatban még azt érzem, hogy igen. De nem, ez csak kósza, mulandó dolog. Nem tudom, milyen vagyok. Vannak fel-fel törő tulajdonságaim amelyeket jónak tartok, olyanok amitől embernek érzem magam.
  Óh, igen ez tág fogalom. Az ember. De visszatérve..
Időnként jónak érzem magam, időnként még szépnek is. De vannak percek, órák, napok amikor a legkegyetlenebben tartom magam. Most azt hiszem túlzok. Hiszen nem vagyok bűnöző, nem lopok, ölök, kínzok, terrorizálok. De néha önző vagyok,  méghozzá az érzéseket sajnálom. Vannak bizonyos emberek, dolgok amikre egyszerűen nem tudok úgy tekinteni ahogy az elvárható lenne. Vannak emberek akiket nem tartok méltónak arra, hogy kapjanak belőlem, tőlem valamit.
  Igazából nem is tudom…talán, ha ma egy férfira, nőre ránézek akkor hamarabb gondolok valami olyanra, hogy “Te jó ég, mint valami állat..”
Pedig ugye ember a férfi és a nő is. Az ember, mint jelző kezd kissé negatívvá válni, már az én szememben is. Az embernek intelligensnek, szeretőnek, empatikusnak, valamennyire reális gondolkodásúnak és kulturáltnak kéne lennie. De egyre több olyat látok aki (vagy ami) nem ilyen. 
  Lehet nem is olyan jó és nem olyan szép manapság embernek lenni..

Ember

Minden ember más és más. Ez tény.
Ennek ellenére nem igazán tudok megküzdeni azzal, hogy vannak bizonyos ember akik magasról tesznek az érzésekre. Ezek az emberek rendszerint önzőek és időnként képmutatóak és előfordul néhány esetben a felelőtlen, meggondolatlan viselkedés.
Nem tudom, hogy valaha képes leszek-e arra, hogy megértsem az ilyet. Érzések, igazi mély érzések, lelkiismeret nélkül nem tudom elképzelni a tartalmas emberi életet...

Film

(talán ez a legjobb videó, nem találtam sokkal jobbat, főleg nem szinkronosat..)

Ilyen bejegyzésem még nem volt...

Egy film volt rám nagy hatással. Nemrég néztem meg, de újra megfogom, csak némi időt hagyok, hogy ülepedjen. Nagyon izgalmas, különös, néhol idegesítő, de mindenképpen nyomot hagy az emberben.
Lehet, hogy csak nekem tetszett ennyire valamiért, és mások, vagy pont te a legrosszabbnak fogod tartani, de mindenkinek más és más a véleménye és az ízlése.
Mindenesetre megkockáztatom ajánlani ezt a filmet Nektek.

A címe: 21 gramm -Mi az élet súlya?

*sóhaj

Hjajj... Legszívesebben csak aludnék és aludnék...

Valentin és a többi...

Oké. oké... Valentin nap van.
Ehez csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy pont ugyanannyira szeresd a barátodat vagy barátnődet, mint ma. Pont annyira figyelj rá, olyan szavakat mondj neki amelyeket egyébként csak ma mondanál. Hidd el sokkal többet ér a mindennapi odafigyelés, őszinteség, lelkesedés, törődés és szeretet, mint az, hogy csak "a szerlemesek divatnapján" jut eszedbe kimondani, kimutatni  azt, hogy mi érzel kedvesed íránt.

:D

Szerelem

A szerelmet kifejezheted gondolatokkal, leírt mondatokkal, hasonlatokkal, tárgyak formájában, vagy épp' piszkálódással. Az a lényeg, hogy szeresd a társadat őszintén, igazán és mutasd ki neki. (:

Ellentétesen

Annyira vártam a tavaszt ezen a héten, hogy hétvégére sikerült havas tájra ébrednem.  Ekkor arra gondoltam, hogy mától kezdve a telet, a hideget és nagy havat várom, hátha ér egy kellemes meglepetés, hátha néhány nap vagy hét múlva beköszönt a tavasz.
     Azt hiszem, időnként...ellentétesen teljesülnek a vágyaim.