A virág olyan, mint az élet amit élünk... magból születik. Lassan nő, fokozatosan fejlődik. Megéli a teljességet, a napsütést, a romboló vihart, a hideg szeleket, mégis rendbe jön. Küzd. Majd idővel elveszíti szirmait, meghal.
De nem örökre, mert elhagyott magvaiból -mit a szél visz tovább- új élet fakad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése